| 520 |
3 |
|
|a 1988-ban Magyarország a közép-kelet-európai térségből az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot az Európai Közösséggel. A rendszerváltás után, 1990-ben nyílt meg az Európai Bizottságot képviselő Delegáció Budapesten, és segítette tevékenységével Magyarország felkészülését a későbbi európai uniós csatlakozásra. 2004. május 1-étől Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lett, és a csatlakozással hozzáférhetővé váltak az Unió támogatási forrásai. A támogatásokhoz pályázatok útján lehet hozzáférni, amelyeknek sikeressége egyrészt a jól kidolgozott projekteken, másrészt a pályázati kiírásoknak való megfelelőségen múlik. Nem véletlen, hogy ez az elvárás kialakította azon személyek és szervezetek körét a magyar piacon, akik elméleti tudással felvértezve segítették a vállalkozásokat, majd egyre nagyobb számban a közszféra szereplőit, és a non-profit szervezeteket, hogy projektötleteikből sikeresen megvalósítható projektek szülessenek. Az elméleti ismeretek átadása már a középiskolai és az érettségire épülő szakmai képzésben is elvárás a gazdasági szakmák területén. Ehhez a munkához felkészült pedagógus szakemberek szükségesek. Mivel az iskolánkban, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumában nem volt e tantárgyak oktatására felkészült pedagógus vagy egyéb szakember, az iskola vezetése a Zalaegerszegi Szakképzési Centrummal egyeztetve a 2016-2017. tanév továbbképzési tervében kiemelten kezelte ezt a hiányosságot, és a BGE GKZ által meghirdetett, és 2016 tavaszán indított keresztféléves másoddiplomás posztgraduális képzésbe levelező tagozaton beiskolázott. A szakdolgozatom témaválasztása is a saját oktatói munkámon alapul, mivel a komplex szakmai vizsga egyik követelménye egy uniós támogatással megvalósult vagy éppen megvalósuló pályázati projekt bemutatása esettanulmánnyal, amelyre tanítványaimat szeretném a lehető legjobban felkészíteni. Célul tűztem ki a következő kérdések megválaszolást: - Kell-e és lehet-e a projektmenedzsment minden elemét a gyakorlatba átültetni? - Mennyiben segíti az elméleti tudás a gyakorlati tevékenységet? - Mennyiben van összhangban a projektterv és a megvalósítás a projekt életciklusában? - Vannak-e megfogalmazható javaslatok az elmélet és a gyakorlat összehasonlításakor felfedezett eltérések alapján? - Mi okozhatja ezeket az eltéréseket? Dolgozatomat négy részre tagoltam. Az első részben rövid áttekintést adtam az Unió támogatási stratégiájáról, finanszírozásáról, majd a második részben Magyarországnak az uniós politikához illeszkedő fejlesztési folyamatát foglaltam össze 2004-től napjainkig. A harmadik részben a projekttervezés szakaszait ismertettem a projekt életciklus alapján, végül az elsajátított elméleti ismeretekkel hasonlítottam össze és elemeztem egy gyakorlatban megvalósított projekt „életét”. A választott projekt a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium által megvalósított „Egészségfejlesztés a Mindszentyben” című projekt volt, mivel dolgozatomban az uniós és a magyar stratégiai céloknak, a fejlesztési folyamatnak az oktatást érintő prioritásait helyeztem középpontba. A szakirodalom tanulmányozása során megszerzett smereteimet összehasonlítva a projekt gyakorlati megvalósításával igazolódott az a felvetésem, hogy a gyakorlat nem követi, nem követheti minden részletében a projekt életciklus elméletben részletesen kidolgozott szakaszait. Már a projektek tipológiájából is következik, hogy egy nagyméretű beruházási projekt sokkal több adminisztratív és pénzügyi tevékenységet követel, mint egy kisméretű oktatási projekt, nem beszélve a konzorciumban megvalósuló, vagy a határokon átnyúló projektekről. Az elemzés alapján az is kijelenthető, hogy az eltérések szükségszerűek, és nem feltétlenül hatnak negatívan egy projektre. Mindent összevetve fontos kiemelni, hogy az elméleti tudás elengedhetetlen a sikeres gyakorlati tevékenységhez, de mint minden szakmában, a gyakorlat teszi a mestert. Ez a mester pedig többnyire a projekt menedzsere, ezért is elengedhetetlen, hogy a jövőbeni pályázati projektek sikerességéhez hozzáértő szakembereket neveljünk.
|