| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatomban arra kerestem választ, lehet-e az egyes vállalati életciklus szakaszok és a különböző üzletfejlesztési szolgáltatások kapcsolatokat feltárni, illetve a coaching hogy illeszthető az üzletfejlesztés tevékenységébe. A vállalkozások életciklus szakaszai a modellek összehasonlítása révén hasonlóságokat mutatnak. Bár az egyes modellek más-más néven illetik a szakaszokat, lényeges jellemzőikben, és – ami a coaching szempontjából jelentősebb – az egyes szakaszokhoz kapcsolódó lényeges kihívásaikban sok a hasonlóság. Bár a hazai modell, a másik két modelltől eltérő jegyeket is hordoz. A vállalkozó – mint a coaching alanya, motivációján, szemléletmódján át, szintén kategóriákban sorolható. Az erre felállított modellem kapcsán a kezdő szinttől egészen a pénzügyi befeketetői szintig kategorizáltam, majd ezeket igyekeztem megfeleltetni az egyes életciklus elméleteknek. A coach szakma kihívásait, a coach személyével és kompetenciáival szembeni elvárásokat szintén feltérképeztem. Ugyanígy megvizsgáltam, milyen feltételek megléte szükséges az ügyfél részéről a coaching folyamat sikerességéhez. A bevezetőmben megfogalmazott egyik gondolatom, miszerint a coaching csak akkor tud működni, ha az ügyfélnél már van egy fogadó alap (tudás), itt nem igazolódott. Helyette azt mondanám, a coaching csak akkor tud működni, ha az ügyfélben megvannak azok a személyiségjegyek (önbizalom, felelősségvállalás, motiváció, stb.), amelyek képessé teszik a coachingra. A coaching kompetenciafejlesztő hatását a vállalati életciklusokra vetítve arra jutottam, hogy valamennyi meghatározott szakaszban van létjogosultsága. A finn példán keresztül kezdve az ötlet szintjéről, már hasznos lehet a coaching, felkészítheti a leendő vállalkozót a későbbi kihívásaira. A későbbi szakaszok vizsgálata során Greiner és a vállalkozókra felállított saját modellem analógiáját követtem. A szakaszokra jellemző kihívások, illetve az ezek leküzdéséhez szükséges vállalkozói kompetenciák kapcsolatát vettem górcső alá. Minden szakaszban úgy találtam, hogy van létjogosultsága a coachingnak, mint fejlesztő tevékenységnek. Magasabb fejlettségi szinteken – a hierarchia megjelenésével – differenciáltam a coaching folyamatot annak megfelelően, mennyire egyezik meg a megbízó és az ügyfél személye (business coaching kontra executive coaching). Definiáltam a „szakember”, és a „menedzser” típusú vállalkozókat. Szintén érdekes és fontos meglátás, hogy a vállalkozás, és vele a vállalkozó fejlődésével a szakember típusú problémákból eltolódik a hangsúly a menedzser típusú problémák felé. A szigorúan vett klasszikus szakmai kompetenciák helyét felváltja a szervezeti kompetenciák fontossága. A „Mit?” kérdést egyre inkább felváltja a „Hogyan?”. Végül egy fejezet erejéig áttekintettem a szervezeten belülről érkező coachingot. Több koncepció közül a peer coachingban látom még a legnagyobb fantáziát.
|