| Summary: | Sigmund Freud párhuzamot vont az emberi lélek és a jéghegy között. A felszín fölötti részt a tudatossal és tudatelőttessel azonosítja, míg a jéghegy vízfelszín alatti (sokkal nagyobb) részét a tudattalanhoz hasonlítja. A coach a folyamat alatt két jéghegyen egy időben jelenlévő felfedező, aki a hórétegek által képzett csíkok, a jégtakaró és a víz között kutat. A dolgozatom bepillantást nyújt ezen sarkköri expedíció kis szeletébe, az előkészítésébe, a működésébe, a szereplőibe, mintegy iránymutató térképként funkcionálva. Kutatásaim alapján elmondhatom, hogy a neves, szakma által elismert aktív coachok felfogása, stílusa, személyisége és eszközei különbségeket mutatnak, viszont egy dologban egyetértés van: a coachingról rendkívül nehéz elméletben leírást adni, kiváltképp laikusok számára. Amikor a képzésre jelentkeztem, én sem rendelkeztem előzetes tudással a coachingról, viszont nem egészen egy év leforgása alatt kiszélesítették a látókörömet. Szakdolgozatomban a paradigmák beazonosítása mentén kíséreltem meg az alapfogalmak kibontását, az általam ismert és használt kreatív coaching eszközök bemutatását, és új szcenáriók építésének lehetőségét prezentálásátolyan formában, ami nem csak a szakembereknek szól, hanem közérthető bárkinek, aki érdeklődik a téma iránt. A dolgozatomban kitérek arra, hogy pontosan mit értünk paradigma alatt és számomra mit jelent, arra hogy egy coaching folyamatot hogyan és milyen szinten befolyásol, vagy irányít ezek megléte, illetve milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre a hiedelmek beazonosításhoz, és a problémák feloldásához. Vizsgálom a coach és coachee (ügyfél, kliens) személyét, szerepét, kreativitását. Taglalom a személyiségtípus és beállítódás fontosságát a bizalomépítésben, a tanult viselkedés tipologizálás fajtái közül a DISC elemzést részletezem. Hipotézisem szerint: A coach személye a sikeres coaching folyamat kulcsfontosságú eszköze. Jóllehet rendelkezésünkre állnak coaching eszközök, viszont ha nem coachként használjuk ezeket, akkor megszűnnek hasznosnak lenni, illetve ezzel párhuzamosan a jó coach kezében minden eszközzé válhat, az eszközök tárházának csak a képzeletünk szab határt. A forrásaim nem csak könyvek, tanulmányok és cikkek, hanem az órai jegyzeteim is, mivel rengeteg információval és gyakorlatban alkalmazható tudással, eszközzel láttak el minket és azzal, ami a leglényegesebb: a szabad gondolkodás és szabad véleményalkotás lehetőségével. A business coaching alapjait élményalapú coaching szemléletű oktatás során sajátítottuk el, amely számomra személyes gondolat- és világképformálást is jelentett. Szakdolgozatomban az alapfogalmakon és a képzésen tanult anyagon túl a gyakorlati tapasztalataimmal részletezem a bevált és legújabb coaching eszközöket, a jelenleg piacon lévő trendeket, elemzem az általam végzett folyamatok hatékonyságát. Taglalom az érzékleti modalitásokra ható kreatív eszközöket, egyéb - a megszokottól eltérő - stimulációs módszereket, a digitális fejlődés adta lehetőségeket és saját eszköztáram működését a gyakorlatban. Írok az első AHA élményről, a legnagyobb áttörésről és kellemetlen szituációk átfordításáról. Vizsgálom a jól felépített forgatókönyv és az improvizáció felhasználását, részletesen kitérek három Joker szcenárióra: Életvonal, Fa-rajz, Szereptorta. A dolgozatom egy kezdő coach – ezen belül is Horváth Viktória - meglátásait, élményeit és igazságait tartalmazza, melyeket az általam kutatott szakirodalomra, az egyetemi képzésre és a gyakorlati példákra alapoztam.
|
|---|