| 520 |
3 |
|
|a Írásunk arra a jelentős módszertani paradigmaváltásra kíván reagálni, ami az utóbbi évtizedben zajlott a társadalomtudományi kutatásokban. A hagyományos kvantitatív versus kvalitatív kutatói preferenciát és elkötelezettséget rendre felülírta ugyanis az az igény, hogy keverjük és együttesen használjuk a módszereket. A kevert módszerek (mixed methods) népszerűségét mutatja, hogy egyre több olyan kutatás eredményeit ismerhetjük meg, amelyik már tudatosan ebből az új irányból közelíti vizsgálatának tárgyát, legyen szó akár a legváltozatosabb társadalmi témákról is (Hesse-Biber 2010). A módszer elterjedését segítette az a kutatói cél, hogy a körülöttünk lévő világot egyre komplexebben írjuk le, és lépjünk túl a korábbi töredezettségen és módszertani korlátokon. A kevert módszertan iránti igény megerősödésével párhuzamosan megfi gyelhetjük a terület intézményesülését is. A módszertani oktatásban szintén egyre nagyobb szerepet kap a kevert módszerekről szóló tananyag, és egyre több kutatói kézikönyv és tankönyv foglalkozik a témával (Creswell – Plano Clark 2011; Hesse-Biber 2010). 2007-től jelenik meg a Th e Journal of Mixed Methods Research című, néhány év alatt kiemelkedő presztízst szerző folyóirat, amelyik bevezető írásában már a kevert módszer új korszakáról szólt. Szintén 2007-ben indították útjára, és hasonlóan magasra értékelt az International Journal of Multiple Research Approaches, amelyben különszámot szenteltek többek között a kevert módszer oktatásának, illetve annak, hogyan lehet minél hatékonyabban alkalmazni a módszert például az egészségügy, az oktatás vagy éppen az üzleti és menedzsment-tudományok kutatásában. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a kevert módszertan alkalmazása többnyire kívül maradt a hazai társadalomtudományi kutatók érdeklődésén (kivétel Budai 2004; Sántha 2012, 2013; Vitrai 2011; Jenes 2012). Miközben módszertanilag egyre kifi nomultabb felépítésű kutatások és publikációk jelennek meg, ezek többnyire zárt módszertani struktúrákban mozognak. Úgy véljük, hogy a módszer nem-alkalmazásának oka lehet az ezzel kapcsolatos ismeretek szórványos elterjedtsége. Jelen írásunkban éppen ezért a módszer elméleti megfontolásaival foglalkozunk. Tanulmányunk első részében áttekintést adunk a kevert módszer fogalmáról, történetéről és irányzatairól, amelyek alapján kirajzolódik egy, a kutatások során alkalmazható tipológia. A második részben a kevert módszerek négy fő felépítését mutatjuk be, a módszertani megfontolások mellett konkrét példákat, sikeres kutatási projekteket is megemlítve. Az írás végén összefoglaljuk a módszer relevanciájára vonatkozó legfontosabb megállapításainkat.
|