Gyártórendszerek modellezése
A tárgy és a jegyzet célja bevezetést adni olyan modellezési eljárásokba, melyek lehetővé teszik ipari gyártórendszerek és kapcsolódó hálózatok analízisét és optimalizálását. Az elemzések célja a rendszerekre vonatkozó kérdések megválaszolása mint például „Adott erőforrás kapacitás mellett, mekkora...
| Main Authors: | , |
|---|---|
| Format: | Book |
| Language: | No linguistic content |
| Published: |
Typotex Kiadó
2011
|
| Subjects: | |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| LEADER | 05027nnm a2200325 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | tana56 | ||
| 005 | 20240403100158.0 | ||
| 008 | 240403s2011 hu o 0|| zxx d | ||
| 020 | |a 978-963-279-491-4 | ||
| 040 | |a PEREPO TANANYAG |b hun | ||
| 041 | |a zxx | ||
| 100 | 1 | |a Bertók Botond | |
| 245 | 1 | 0 | |a Gyártórendszerek modellezése |h [elektronikus dokumentum] / |c Botond Bertók |
| 260 | |a Typotex Kiadó |c 2011 | ||
| 300 | |a 130 | ||
| 520 | 3 | |a A tárgy és a jegyzet célja bevezetést adni olyan modellezési eljárásokba, melyek lehetővé teszik ipari gyártórendszerek és kapcsolódó hálózatok analízisét és optimalizálását. Az elemzések célja a rendszerekre vonatkozó kérdések megválaszolása mint például „Adott erőforrás kapacitás mellett, mekkora lehet egy termékből a maximális kihozatal?” vagy „Egy adott számítógép hálózati topológia mekkora maximális sávszélességet képes biztosítani két csatlakozási pont között?” Az optimalizálás célja pedig a rendszer valamely szempont szerinti legjobb állapotának meghatározása, ami lehet például a profit maximalizálása, vagy a környezeti terhelés csökkentése. A gyártórendszerekhez kapcsolódó hálózat lehet az energia ellátó rendszer, a gyártáshoz kapcsolódó logisztika, az informatikai rendszer, de akár a teljes ellátási lánc is. Az elmúlt tíz év során ipari megbízások és kutatás-fejlesztési projektek kapcsán végzett munkánk számos szép példát szolgáltat a jegyzet számára. Az optimalizálási projektek eredményeként elért jelentős megtakarítások pedig motivációt adhatnak az olvasónak, hogy a jegyzet megismerésével olyan ismeretek elsajátításába kezdjen, melyek hasonló sikerek elérésére teszik őt képessé későbbi pályája során. A modellezés előfeltétele annak, hogy a rendszerek formális eszközökkel vagy azok szoftver implementációival hatékonyan vizsgálhatóak legyenek. Mindezen rendszereket és hálózatokat ezért a következőkben elsősorban gráfokkal és hálózati folyamatokkal vagy ezek valamilyen formális matematikai leírásával modellezzük, melyek szoftverekkel jól kezelhetőek. A matematikai leírások halmazokat, változókat, valamint ezeken értelmezett összefüggéseket, feltételeket tartalmaznak. A jegyzet következő fejezete átismétli a halmazelmélet alapjait, a relációk és függvények, gráfok és hálózatok fogalmát. A későbbi fejezetekben ilyen modellek készítésével foglalkozunk, aszerint csoportosítva őket, hogy milyen algoritmusokkal vagy szoftverekkel vizsgálhatóak. A modellek elkészítéséhez egyrészt sémákat mutatunk, másrészt modellgeneráló szoftvereket ismertetünk. A modelleket gráf algoritmusokkal, matematikai programozással és folyamathálózat szintézis eljárásokkal elemezzük és optimalizáljuk. Ezen elemző és optimalizáló módszerek mindegyikét egy-egy fejezetben tárgyaljuk. Megismerjük ezen módszerek fontosabb lépéseit és a velük kezelhető feladatok körét. A fejezetek tartalmaznak olyan egyszerű példákat, melyek számítógépes támogatás nélkül is könnyen megoldhatóak, de emellett hivatkozásokat Internetről letölthető szoftverekre is, melyek nagyméretű, valós ipari feladatok kezelését is lehetővé teszik. A különböző módszerek gyakran alkalmasak nagyon hasonló vagy akár azonos feladatok megoldására, erre mindig felhívjuk a figyelmet. Tesszük ezt annak érdekében, hogy az olvasó kellő tapasztalatot szerezzen ahhoz, hogy a későbbiekben a gyakorlatban felmerülő kérdések nehézségét meg tudja becsülni, és a megoldáshoz megfelelő eszközt ki tudja választani. Bízunk benne, hogy a jegyzet hasznos olvasmány lesz mindazok számára, akik pályájuk bizonyos szakaszában ipari gyártórendszerek tervezésével vagy működtetésével foglalkoznak, legyenek ők mérnökök, közgazdászok vagy informatikusok. Az egyes témakörök tárgyalását igyekszünk mindvégig gyakorlati példákkal színesíteni és közérthető szinten tartani bárki számára, aki az alapvető matematikai fogalmakat és a szövegértés képességét bírja. | |
| 650 | 4 | |a Számítás- és információtudomány | |
| 650 | 4 | |a Szimulációtervezés és modellezés | |
| 650 | 4 | |a Logisztika, ellátási lánc menedzsmentje, működés kutatása | |
| 695 | |a hálózat | ||
| 695 | |a ellátási lánc | ||
| 695 | |a programozás | ||
| 695 | |a matematika | ||
| 695 | |a ütemezés | ||
| 695 | |a gráf | ||
| 695 | |a modellezés | ||
| 695 | |a gyártás | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Kovács Zoltán |e aut |
| 856 | 4 | 0 | |u https://perepo-tananyag.uni-pannon.hu/id/eprint/56/1/2011_Gy%C3%A1rt%C3%B3rendszerek%20modellez%C3%A9se_Bert%C3%B3k%20Botond_Kov%C3%A1cs%20Zolt%C3%A1n.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u https://perepo-tananyag.uni-pannon.hu/id/eprint/56/2/2011_Gy%C3%A1rt%C3%B3rendszerek%20modellez%C3%A9se_mell%C3%A9klet_Bert%C3%B3k%20Botond_Kov%C3%A1cs%20Zolt%C3%A1n.zip |z Dokumentum-elérés |