A számviteli információs rendszer szerepe, feladata a vállalat vezetésében, a vezetői döntés előkészítésében a Halker Kft. példáján keresztül
Napjainkban a gazdasági életben elengedhetetlen a megfelelő informáltság, mind a külső mind a belső stakeholderek számára. A számvitelről szóló 2000. évi C törvény szabályozza, hogy a gazdálkodónak valós képet kell nyújtania a vállalkozás jövedelmi, pénzügyi és vagyoni helyzetéről a külső érdekeltek...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2018-06-18
|
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Napjainkban a gazdasági életben elengedhetetlen a megfelelő informáltság, mind a külső mind a belső stakeholderek számára. A számvitelről szóló 2000. évi C törvény szabályozza, hogy a gazdálkodónak valós képet kell nyújtania a vállalkozás jövedelmi, pénzügyi és vagyoni helyzetéről a külső érdekeltek számára a beszámoló útján. Ugyanakkor vállalaton belül a vezetés minden szintjén igényt tartanak a megfelelő vezetői döntéshozás érdekében a szükséges információkra. Hogy az érdekellentétek ütközését elkerüljék, a gyakorlat a számvitelt két részre különítette el: pénzügyi és vezetői számvitelre. Dolgozatomban a gazdasági információk fontosságát jelenítettem meg, melyeknek többségét a számvitel szolgáltatja. Minden gazdálkodó tevékenységet végző vállalkozásnak testreszabva kell kialakítania a saját számviteli információs rendszerét, amely alapját a számviteli munka szintjei képzi. Dolgozatomban kifejtésre került a pénzügyi és vezetői számvitel jellemzése és a köztük lévő különbségek. A vezetői számvitel jellemzése során kitértem a vezetői funkciókra, a költségszámvitelre és a kontrolling tevékenység szerepére. Továbbiakban a vezetői döntés szükségességét, folyamatát és segítő eszközeit fejtettem ki. Gyakorlatomat a Halker Kft-nél töltöttem Balatonbogláron. A vállalat megadta a lehetőséget, hogy belelássak a számviteli folyamatokba, így először is a vállalat informatikusai által kifejlesztett ERP szoftvert jellemeztem, majd a vállalkozás számviteli politikájára tértem ki. Vezetői szinten felmerült az igény a havi vezetői riportolás bevezetésére, így részt vehettem a tervezés folyamataiba, mely dolgozatomban is kifejtésre került. Jelenleg a vállalkozás költségnemenkénti könyvelést alkalmaz, ám szükségesnek vélték, hogy egy egységes rendszerben összegyűjtésre kerüljenek a↲ költségcentrumok költségei, ráfordításai és bevételei, melynek munkálataiba szintén betekintést nyertem. Két javaslat fogalmazódott meg bennem a záródolgozat írása következtében, először is a másodlagosan 6-7-es számlaosztályokon való könyvelés bevezetése, így a mindennapi számviteli folyamatokba beépülnek a költségcentrumok. Második javaslatként lépett fel a havi vezetői jelentés cash-flow kimutatással való bővítése. |
|---|