| Summary: | Szakdolgozatomat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város turizmusáról, illetve az önkormányzat ezzel kapcsolatos marketingtevékenységéről írtam. A dolgozat első felében röviden ismertettem a város történetét, földrajzi elhelyezkedését. Ezután kitértem a turizmusmarketing elméleti összefüggéseire: meghatároztam a turizmusmarketing fogalmát, valamint a turizmus piacának jellegzetességeiből adódó legfontosabb jellemzőit. A turizmusmarketing területén a 4P marketingmix helyett a 2K modellt érdemes alkalmazni, amely a kínálati mixet és a kommunikációs mixet tartalmazza. Elemeztem a Zalaegerszeg turizmusának jelenlegi helyzetét jól jellemző idegenforgalmi statisztikákat, így az idegenforgalmi adóbevételek, a vendégek és a vendégéjszakák számának, valamint az átlagos tartózkodási időnek az alakulását. Elkészítettem a város SWOT analízisét, amelyben főleg turisztikai szempontok szerint gyűjtöttem össze az erősségeket és a gyengeségeket, valamint a lehetőségeket és a fenyegető veszélyeket. A versenytárselemzésből kiderült, hogy Zalaegerszeg versenyben elfoglalt pozíciója nem kielégítő, elmarad versenytársaitól. A dolgozat második részében a város idegenforgalmi marketingtevékenységét vizsgáltam a már említett 2K modell segítségével. A kínálati mixben a dolgozat témája miatt elsősorban turisztikai szempontokkal foglalkoztam. A város számtalan vonzerővel rendelkezik a természeti látnivalóktól kezdve a fesztiválokon és kulturális rendezvényeken át a minden igényt kielégítő gébárti fürdőkomplexumig. Ezeket az attrakciókat elhelyeztem Hahn turistatipizálási modelljében, amely nagyon jól meghatározza azokat az értékeket, amelyeket a turisták manapság keresnek. A város az egyes típusoknak megfelelő alternatívákat nyújt szabadidejük eltöltéséhez, kivéve a kalandot kereső típust. Ennek kielégítésére megoldás lehet egy kalandpark létrehozása vagy a geocaching tevékenység népszerűsítése, valamint tájfutó versenyek megrendezése a páratlan természeti táj jobb megismerésére. Emellett a régi hagyományok újra felfedezése is felfogható kalandként, erre elsősorban a Göcseji Falumúzeum és a Magyar Olajipari Múzeum keretein belül lenne lehetőség. A kommunikációs mixen belül az önkormányzat turisták felé irányuló marketingkommunikációjával foglalkoztam. Az önkormányzat és a Tourinform iroda együttműködve számos marketingkommunikációs eszközt alkalmaz a város népszerűsítése érdekében. Az ATL eszközök közül mindenekelőtt a nyomtatott sajtóban való megjelenés a legjellemzőbb, míg a leggyakrabban használt BTL eszközök közé a kiállításokon való részvétel, a városról készült kiadványok, a városismertető cikkek valamint az önálló turisztikai honlap számítanak. Véleményem szerint a jövőben az internetes kommunikációra kell nagyobb hangsúlyt fektetnie a városnak, gondolok itt elsősorban a közösségi oldalakra.
|
|---|