| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatom témájának a teljesítmény és pénzforgalmi szemléletű számvitel összehasonlítását, valamint az új Államháztartási törvény bemutatását választottam. A témaválasztás azért aktuális, mivel több éve szorgalmazzák, hogy hazánk államháztartási számviteli rendszere térjen át a pénzforgalmi szemléletről az eredményszemléletű számvitel alkalmazására. Az összehasonlítással szeretném szemléltetni a pénzforgalmi és az eredményszemléletű számvitel lényegi különbségeit és az eredményszemléletű számvitelre való áttérés szükségességét. Jelenleg Magyarországon két nagy számvitelszemlélet használatos: eredményszemlélet és pénzforgalmi szemlélet. Az államháztartás szervezetei pénzforgalmi szemlélet szabályait alkalmazzák könyvvezetésük során. A pénzforgalmi szemlélet szabályai szerint a gazdasági események akkor kerülnek könyvelésre, amikor pénzügyi teljesítésük megtörtént. Ezzel ellentétben a vállalkozások a teljesítmény vagy más néven eredményszemléletű számviteli rendszer előírásait követik. Az eredményszemléletű számvitel során minden gazdasági esemény könyvelésre kerül nem csak azok, amelyeket már pénzügyileg rendezték. Mindkét szemléletnek megvan az előnye és hátránya, azonban az eredményszemléletű számvitel alkalmazását ajánlják az államháztartás területein is, mivel a könyvvezetés egy zárt, egységes és átlátható rendszerben történik. Összehasonlításom két alanyának egy fiktív vállalkozást és hazánk egyik legnagyobb költségvetési szervét, a Magyar Államkincstárt (továbbiakban: Kincstár) választottam, amiket megadott szempontok alapján vetettem össze. Megvizsgáltam a két gazdálkodó tekintetében a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeket, a számviteli törvény által érvényesülő alapelveket, a beszámolók fajtáit, valamint az eszköz- és forrásértékelési szabályokat. Az összehasonlítás után megállapítható, hogy több hasonlóság is van a vállalkozás és a Kincstár között az eltérő számvitelszemlélet ellenére, azonban megfigyelhetjük, hogy mindkét gazdálkodó egy, már megszokott rendszerben végzi a könyvvezetését, melynek átalakulása komoly feladatokkal és változásokkal járna. Dolgozatomban szükségesnek tartom megemlíteni a 2014. január 1-jével bekövetkező változásokat az államháztartás területein. Az Európai Unió országait vizsgálva már a legtöbb helyen megtörtén az eredményszemléletű számvitelre való áttérés valamilyen formában. Az áttérés eredményességét az mutatja, hogy azok az országok, amelyek átálltak az új szemléletre könnyebben vészelték át a válság adta problémákat. Az Európai Unión kívül is alkalmazzák az eredményszemléletet például az Egyesült Államokban, Svájcban, Ausztráliában vagy Kanadában. Az új államháztartási szemlélet bevezetésének célja, hogy egységes számviteli szabályok vonatkozzanak az államháztartás egészére. Magyarországon az új Államháztartási törvény 2014. január 1-jével lép hatályba. A törvény e változata csak kezdetleges, sok módosításon fog átmenni, míg végleges alakot nem ölt. Az új államháztartási számvitel kettős szemléletű lesz, de ezen belül elkülönül a költségvetési számvitel és a pénzügyi számvitel, így mondhatjuk, hogy kétszer kettős könyvvezetés lesz használatos. Az új államháztartási számvitel eredményességét viszont csak egy-két év múlva tudjuk megállapítani, addig is rengeteg feladat vár az államháztartás szervezeteire, de azt elmondhatjuk, hogy az új törvény bevezetésével Magyarország egy lépéssel közelebb került az államszámviteli rendszer modernizációja felé.
|