Hevesi Sándor Színház mint költségvetési szerv vagyoni és pénzügyi helyzetének értékelése a 2017-2019-es években

Záródolgozatomban egy költségvetési szerv, a Hevesi Sándor Színház vagyoni és pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatos elemzéseket végeztem mutatószámok segítségével. A vizsgálat 2017 és 2019 közötti időszakra vonatkozik. Az elemzések elvégzését azért is tartom fontosnak, mert így a vezetők is egy átfog...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Pálfi Nóra
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
LEADER 03379nta a2200229 i 4500
001 dolg25658
005 20210614185846.0
008 200617suuuu hu om 0|| hun d
040 |a PEREPO DOLGOZAT  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Pálfi Nóra 
245 1 0 |a Hevesi Sándor Színház mint költségvetési szerv vagyoni és pénzügyi helyzetének értékelése a 2017-2019-es években  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Nóra Pálfi 
520 3 |a Záródolgozatomban egy költségvetési szerv, a Hevesi Sándor Színház vagyoni és pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatos elemzéseket végeztem mutatószámok segítségével. A vizsgálat 2017 és 2019 közötti időszakra vonatkozik. Az elemzések elvégzését azért is tartom fontosnak, mert így a vezetők is egy átfogóbb képet kaphatnak a vállalkozás –jelen helyzetben egy költségvetési szerv- gazdálkodásáról és ennek függvényében megalapozott döntéseket tudnak hozni. A dolgozat első fejezetében bemutattam a Hevesi Sándor Színházat a megalakulásától kezdődően a jövőt érintő tervekig. Ezután a magyar államháztartás rendszerével foglalkoztam és itt kitértem a költségvetési szervek jellemzőire is. A költségvetési szerv elemzését a mérleg eszköz oldalával kezdtem. Megvizsgáltam a befektetett eszközök arányát és a forgóeszközök arányát is. Elemzésemet a mérleg forrás oldalával folytattam. A tőkeellátottsági, tőkefeszültségi mutatók kiszámításával képet kaptam a színház saját tőkéjéről, illetve arról, hogy mennyire van jelen külső finanszírozás. A mutatók kedvező értékeket mutattak. A kötelezettségi aránynál a kötelezettségek értékét viszonyítottam az összes forrás értékéhez. A vagyoni helyzet után a színház pénzügyi helyzetét is elemeztem. Először a bevételek összetételét vizsgáltam meg és megállapítható, hogy a színvonalas előadásoknak köszönhetően a jegyeladásból származó bevételek is növekedtek. A nagyságrendileg legjelentősebb kiadást a személyi juttatások jelentik, de emellett jelentős a dologi kiadások összege is. A pénzügyi teljesítési mutató mind a bevételek és mind a kiadások esetében 90 százalék felett alakult, vagyis ez azt jelenti, hogy a színház az előirányzatok keretein belül gazdálkodik. A likviditási mutatók segítségével a fizetőképességet vizsgáltam, melyek információt nyújtanak arról, hogy a forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségek milyen arányát tudják fedezni. A színház esetében ezek a mutatók is kedvezőnek mondhatók, vagyis likviditási gondokkal nem küzd és zavartalan a működése. Összességében megállapítható, hogy a Hevesi Sándor Színház az előirányzatok keretein belül és azokat nem túllépve gazdálkodik. A vagyoni és pénzügyi helyzete megfelelő, sem fizetőképességi gondok, sem pénzügyi zavarok nem veszélyeztetik a működését. 
695 |a Hevesi Sándor Színház 
695 |a költségvetési beszámoló 
695 |a költségvetési szerv 
695 |a likviditás 
695 |a mérlegelemzés 
695 |a pénzügyi helyzet 
695 |a vagyoni helyzet 
700 1 |a Csanádi Ágnes  |e ths 
856 4 0 |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25658/1/p%C3%A1lfi_n%C3%B3ra_2020m%C3%A1j.pdf  |z Dokumentum-elérés