A számvitel zöld szemüvegben
A dolgozatban célom, hogy a szakirodalmak tanulmányozásával bemutassam és rendszerezzem az eddig sokak számára ismeretlen zöld számviteli irányvonalakat, valamint azok elméleti és gyakorlati eszközeit. Mindazon eszközöket, melyek támogathatják a zöld számviteli módszerek elterjedését. További célom,...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | A dolgozatban célom, hogy a szakirodalmak tanulmányozásával bemutassam és rendszerezzem az eddig sokak számára ismeretlen zöld számviteli irányvonalakat, valamint azok elméleti és gyakorlati eszközeit. Mindazon eszközöket, melyek támogathatják a zöld számviteli módszerek elterjedését. További célom, hogy bemutassam a lehetséges akadályokat, melyek gátolhatják ezen új eszközök elterjedését. A dolgozat első felében ismertetem azon érveket, melyek szükségessé teszik az új nézetek mihamarabbi elterjedését, majd bemutatom azokat a történelmi személyeket, mérföldköveket melyek elindították az emberiséget a fenntartható gondolkodás útján. Itt szembesítem a Howard Bowen és Daniel Quinn feltételezését is, mely szerint a vállalatok alapvető felelőssége lenne a fenntartható működés, Milton Friedman és John Ladd kőbe vésett elméletével, mely szerint egy vállalat csak a profitjának maximalizálásáért felelős. Ezen hipotéziseket alapul véve, feltárom azokat a fő tényezőket, helytelen értelmezéseket, melyek miatt a fenntarthatóság, mint vállalati kötelezettség nehezen értelmezhető. Gondoljunk például a számvitel alapelvekre. A dolgozatom második felében a szakirodalmak segítségével mutatom be egységesen, mindazon eszközöket, összefüggéseket és ismereteket, melyek a zöld számvitellel kapcsolatban rendelkezésre állnak. Bemutatva ezzel a fenntarthatósági- , környezeti-, ökológiai- és TBL számvitelt. Ezek után bemutatásra kerülnek azon költségszámítási módszerek, melyekkel „zöldebbé” tehető a vezetői számvitel, s ezzel párhuzamosan ismertetem a pénzügyi számvitel számára elérhető (akár elméleti, akár gyakorlati) megoldásokat is. (pl.: ökomérlegek, CSR jelentések). A dolgozat utolsó felében hipotézisvizsgálatom, és ezzel együtt a kérdőíves megkérdezésem eredményeit mutatom be, melyek segítségével összefüggéseket kerestem a vállalati viselkedésformák és a zöld nézetek elterjedése között. Többek között választ kerestem arra a kérdésre, hogy az állami hozzájárulás nagysága, milyen mértékben befolyásolja azt, hogy egy vállalat fenntartható beruházásokba fektessen. |
|---|