A számvitel zöld szemüvegben
A dolgozatban célom, hogy a szakirodalmak tanulmányozásával bemutassam és rendszerezzem az eddig sokak számára ismeretlen zöld számviteli irányvonalakat, valamint azok elméleti és gyakorlati eszközeit. Mindazon eszközöket, melyek támogathatják a zöld számviteli módszerek elterjedését. További célom,...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| LEADER | 03254nta a2200253 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg25747 | ||
| 005 | 20210914100836.0 | ||
| 008 | 210914suuuu hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a PEREPO DOLGOZAT |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Fitos Anita | |
| 245 | 1 | 2 | |a A számvitel zöld szemüvegben |h [elektronikus dokumentum] / |c Anita Fitos |
| 520 | 3 | |a A dolgozatban célom, hogy a szakirodalmak tanulmányozásával bemutassam és rendszerezzem az eddig sokak számára ismeretlen zöld számviteli irányvonalakat, valamint azok elméleti és gyakorlati eszközeit. Mindazon eszközöket, melyek támogathatják a zöld számviteli módszerek elterjedését. További célom, hogy bemutassam a lehetséges akadályokat, melyek gátolhatják ezen új eszközök elterjedését. A dolgozat első felében ismertetem azon érveket, melyek szükségessé teszik az új nézetek mihamarabbi elterjedését, majd bemutatom azokat a történelmi személyeket, mérföldköveket melyek elindították az emberiséget a fenntartható gondolkodás útján. Itt szembesítem a Howard Bowen és Daniel Quinn feltételezését is, mely szerint a vállalatok alapvető felelőssége lenne a fenntartható működés, Milton Friedman és John Ladd kőbe vésett elméletével, mely szerint egy vállalat csak a profitjának maximalizálásáért felelős. Ezen hipotéziseket alapul véve, feltárom azokat a fő tényezőket, helytelen értelmezéseket, melyek miatt a fenntarthatóság, mint vállalati kötelezettség nehezen értelmezhető. Gondoljunk például a számvitel alapelvekre. A dolgozatom második felében a szakirodalmak segítségével mutatom be egységesen, mindazon eszközöket, összefüggéseket és ismereteket, melyek a zöld számvitellel kapcsolatban rendelkezésre állnak. Bemutatva ezzel a fenntarthatósági- , környezeti-, ökológiai- és TBL számvitelt. Ezek után bemutatásra kerülnek azon költségszámítási módszerek, melyekkel „zöldebbé” tehető a vezetői számvitel, s ezzel párhuzamosan ismertetem a pénzügyi számvitel számára elérhető (akár elméleti, akár gyakorlati) megoldásokat is. (pl.: ökomérlegek, CSR jelentések). A dolgozat utolsó felében hipotézisvizsgálatom, és ezzel együtt a kérdőíves megkérdezésem eredményeit mutatom be, melyek segítségével összefüggéseket kerestem a vállalati viselkedésformák és a zöld nézetek elterjedése között. Többek között választ kerestem arra a kérdésre, hogy az állami hozzájárulás nagysága, milyen mértékben befolyásolja azt, hogy egy vállalat fenntartható beruházásokba fektessen. | |
| 695 | |a CSR jelentés | ||
| 695 | |a fenntarthatóság | ||
| 695 | |a japán modell | ||
| 695 | |a kérdőíves vizsgálat - véleménykutatás | ||
| 695 | |a környezeti költségek | ||
| 695 | |a környezeti számvitel | ||
| 695 | |a üzleti jelentés | ||
| 695 | |a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) | ||
| 700 | 2 | |a Balázsné dr. Lendvai Marietta |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25747/1/fitos_anita_2021jan_publikus.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25747/2/fitos_anita_2021jan_publikus_nyilatkozat.pdf |z Dokumentum-elérés |