| Summary: | A történelem során az ipari termelés beindulásának idején a cél a lehető legnagyobb profit elérése a legkedvezőbb termelési költségek mellett. A cél a mai napig ugyanaz, csupán fejlődött a technológia és az ezzel együtt egyre bővülő információ halmaz is, amit hatékonyan kell kezelni. Az információs rendszerek nagy előrelépést jelentettek és idővel a vállalati szférákba is teret nyertek maguknak kialakítva így a vállalatirányítási rendszereket. Manapság a vállalatirányítási rendszerek alkalmazása elengedhetetlen egy termelő vállalat számára ahhoz, hogy folyamataikat jobban át tudják látni és így üzleti előnyre tegyenek szert. Azáltal, hogy hatékonyabban áramlik az információ hamarabb derülnek ki a gyártással kapcsolatos esetleges problémák. Ebből következik, hogy Schneider Electric Zalaegerszegi Berendezési gyárában - ahol eltölthettem a szakmai gyakorlatomat – szintén alkalmaznak vállalatirányítási rendszert, hiszen e nélkül a költségek optimalizálása és a gyártási struktúra megvalósítása elképzelhetetlen volna. Ez a vállalatirányítási rendszer az SAP. Az SAP egy nagyon széles körben elterjedt rendszer, amit számos vállalat alkalmaz, mert széleskörű modulkínálattal rendelkezik, így teljes mértékben lefedi a logisztikai, emberi erőforrás menedzsment és kereskedelmi területeket. A szakmai gyakorlatom helyszínéül szolgáló gyáregységben lehetőségem volt a logisztikai modul feltérképezésére, ami bármely termelő vállalat esetében a legfontosabb, hiszen a beszerzés nélkül nincs termelés. A vállalatirányítási rendszeren belül lehetősége van termelő vállalatnak az anyagbeszerzést kezelni, rendszerezni. A rendelést sok feltétel befolyásolja melyet az SAP-n keresztül a tudnak módosítani. Ezeknek a feltételeknek a kialakítására különböző elemző módszereket alakítottak ki. Amikor rendelünk valamit az internetről mindig izgatottan várjuk, mikor kopogtat a postás, így van ez a beszerzésnél is, hiszen nagyon fontos a pontos érkezés a termeléstervezés szempontjából, az anyagigények teljesítése nélkül leáll a gyártás. A pontos érkezés előrejelzését az átfutási idő kiszámításával teszik, amely sokszor kerül a középpontba és szolgál alapjául a gyártástervezésnek.
|
|---|