A könyvelő szakma digitális forradalma
Témaválasztásom korunk leggyakrabban feltett kérdésére, legtöbb oldalról körbejárt problémájára, a digitalizációra esett. Nincs olyan iparág, gazdasági terület melyet ne érintene a digitális fejlődés, s bizony így vannak ezzel a könyvviteli szolgáltatások is. A téma nem is lehetne aktuálisabb, végző...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Témaválasztásom korunk leggyakrabban feltett kérdésére, legtöbb oldalról körbejárt problémájára, a digitalizációra esett. Nincs olyan iparág, gazdasági terület melyet ne érintene a digitális fejlődés, s bizony így vannak ezzel a könyvviteli szolgáltatások is. A téma nem is lehetne aktuálisabb, végzős pénzügy és számvitel szakos hallgatóként emiatt is határoztam úgy, hogy a könyvelés jövőjének kérdéskörét boncolgatom. Kutatásom során kétféle eljárással dolgoztam. Az egyik módszer az interjús megkérdezés, ahol egy szakmában dolgozó, évtizedek óta könyvelő irodát vezető jártas szakembert kérdeztem meg; a másik elemzési mód a kérdőíves kutatás volt, így szélesebb körű adatállományból is nyerhettem információkat. A számvitel kezdetben a gazdasági tevékenység mérésére jött létre, napjainkra azonban számos funkcióval, feladattal bővült a területe. Úgy gondolom, aki a könyvviteli szolgáltatást választja hivatásának vállalnia kell az állandó ismeretszerzést, tanulást, fejlődést, a számtalan továbbképzésen való részvételt, tanfolyamokat, fejlesztenie kell önmagát és környezetét is, követve a piac elvárásait. Digitalizáció, automatizálás, robotizálás… A XXI. század trendi fogalmai, amiket mindenki előszeretettel használ. De mit is jelentenek? A digitalizálás, mint fogalom leegyszerűsítve azt a műveletet jelenti, amelynek során főként egy más hordozón már megjelent művet (szöveget, képet, hangot) számítógéppel olvasható, kódolt formában teszünk át. Nyomtatott dokumentumokról, videókról, papír fényképekről készül a számítógép által feldolgozható jel. Ma a technikai fejlődés következő lépcsőjén állunk, ahol a könyvelést az elektronikai adatfeldolgozással lehet kombinálni. Tehát a könyvelőknek fel kell készülniük szakmájuk alapvető megváltozására. A világ könyvelőinek segítségére évről évre újabb könyvelőprogramok jelennek meg. Egy modern, hathatós könyvelőprogram felér egy (vagy több) asszisztenssel is: megkönnyítik az időszaki jelentések elkészítését, a könyvelést, valamint effektívebbé teszik a kapcsolattartást, a kommunikációt a könyvelők és a vállalatok között. De vajon meddig mehet el ezen szoftverek innovációja, anélkül, hogy a könyvelő szakma felkerülne arra a bizonyos „emberi erőforrást helyettesítő gépesített, robotizált szakmák” listára? Hol van ennek az együttműködésnek a határa? Meglehet, hogy hiábavaló, haszontalan volt ennyi évet a felsőoktatásban töltenem? Mi lesz a könyvviteli szolgáltatók sorsa? Sokan egyetértenek abban, hogy a XXI. század legszámottevőbb áttörése a mesterséges intelligencia megalkotása lesz még bőven 2050 előtt. Már napjainkban, 2020-ban is találhatunk olyan programokat, melyek működése kezdetlegesen ugyan, de ezen alapszik. Kristó Zoltán tollából idézve: „Jó könyvelő = IQ+EQ+DQ, azaz az alapos szakmai tudás, az érzelmi intelligencia és a digitális intelligencia lesznek majd azok a képességek, amelyek piacképessé tesznek majd egy könyvelőt.” Az elmúlt 25 évben történt változások alapjaiban rengették meg mindenki életét. A szinte szüntelen digitalizáció jellemzi századunkat, valószínűleg ez jó pár évtizedig aktuális is lesz. Biztosan állíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedek során a szakma rengeteget változott, a felgyorsult világ komoly változásokat követelt. Nem lehet jövőbe látni, jósolni, de bizonyos konklúziókat levonni adatok, trendek alapján annál inkább. Egy biztos, a könyvviteli szolgáltatások digitalizációja még csak most kezdődött meg igazán. |
|---|