| Summary: | Szakdolgozatomban betekintést nyújtok a lean logisztika és lean ellátásilánc-menedzsment egyik fő problémájára, az ostorcsapás-effektus elméleti hátterére és gyakorlati megvalósulására. Szakmai gyakorlatomat a zalaegerszegi Tungsram Operations Kft.-nél töltöttem, ahol megtapasztalhattam a lean alapelvek és eszközök teljesülését. Célom az elsajátított tudásanyag hasznosítása volt a vállalat életében. Dolgozatomban a Tungsram bemutatása után a lean filozófia alapjait képző Toyota termelési rendszer kialakulásával és a Toyota ház elemeinek bemutatásával kezdtem. A lean alapelvek közé tartozik az érték megteremtése a vevő számára, a veszteségek eliminálása, az értékáram meghatározása, egydarabos, folyamatos áramlás biztosítása, a húzó elv és a folyamatos fejlesztés. A ház egyik alappillére, az éppen időben elv a készletszintek alacsonyan tartását célozza meg, amely Taiichi Ohno szerint az egyik lehetséges veszteségforrás a vállalatok számára. Erre szolgál továbbá a kiegyenlített termelés, ami a készletek csökkentése mellett, állandó, kiszámítható terhelést biztosit az kihasználható erőforrások számára. A termelés megvalósításához elengedhetetlen a gépek átállási idejének redukálása. A lean egyik alapelve, a húzórendszer lényege, hogy egy vevői megrendelés indítja el a gyártás menetét. Ezt a folyamatot információ kíséri végig, amelyet kanban kommunikációs kártyával is megtehetünk. A ház második alappilére, a jidoka az ember és a gép munkájának szétválasztására szolgál. A termelőberendezéseket emberi intelligenciával, automata működéssel ruházza fel, ezáltal elérve a beépített minőséget. Az emberi hibák és selejt termékek bekövetkezését poka-yoke eszközökkel és andon jelzőberendezésekkel lehet meggátolni. A termelőgépek működését pedig teljeskörű hatékony karbantartási tevékenységekkel lehet garantálni. A termelési rendszer mindenkori alapjaihoz tartozik az 5S, szabványosítás és a vizuális kontroll, amely a további fő veszteségforrások kiküszöbölésére szolgál, rend és hatékonyság növelése mellett. A lean filozófia központjában az ember áll, aki folyamatosan keresi a fejlesztési, fejlődési lehetőségeket. Olyan folyamat részesévé válhat, amely örökletes, soha véget nem érő. Végezetül a lean ellátásilánc-menedzsment témakörét vizsgáltam, amely a bizalmon, együttműködésen és hatékony információáramoltatáson alapszik. A láncok egyik problémáját, az ostorcsapáshatást kiváltó okokat és lehetséges enyhítési módszereit vettem szemügyre továbbá. A mai felgyorsult világban nem az egyes termékek és vállalatok versenyeznek egymás ellen, hanem az ellátási láncok. Ha versenyben akarunk maradni, akkor ahhoz partnercégeket kell találni. A dolgozatom elkészítése során sikerült feltárnom hiányosságokat, problémákat, valamint javaslatokat tettem ezek megszűntetésére, megoldására. Arra a következtetésre jutottam, hogy bizonyos esetekben egyszeri eseményként kezelték a lean elveket, fejlesztésre szorul a belső kommunikáció, növelni kell oktatások és számonkérések, ellenőrzések gyakoriságát. A javaslatom új lean akciótervek kivitelezése, meglévő munkafolyamatok szabványainak felülvizsgálása és újragondolása, új 5S program lebonyolítása, valamint értékáramlás térkép elkészítése az egyes termékcsaládokra és vevőkre. A dolgozók részére pedig a lean eszközök és elvek alkalmazására új tréninganyagok elkészítése és annak rendszeres oktatása.
|
|---|