"Fókuszban az ember" - A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén

A dolgozatom célja, hogy feltérképezzem azokat a módszereket, eszközöket, gyakorlatokat, amelyekkel egy vállalat vezetősége képes lehet munkavállalóit bevonzani, illetve hosszú távon elkötelezetté tenni a vállalati célok elérése érdekében. A XXI. század legnagyobb kihívása a vállalkozások számára: a...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Szarka Szilvia
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
Dokumentum-elérés
Description
Summary:A dolgozatom célja, hogy feltérképezzem azokat a módszereket, eszközöket, gyakorlatokat, amelyekkel egy vállalat vezetősége képes lehet munkavállalóit bevonzani, illetve hosszú távon elkötelezetté tenni a vállalati célok elérése érdekében. A XXI. század legnagyobb kihívása a vállalkozások számára: a globális versenyképesség.  A szervezeteknek rendkívüli kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek nagy hatással vannak eredményességükre, termelékenységükre. Ebben a gyorsan változó, kiszámíthatatlan és egyre bonyolultabb üzleti helyzetekben, globális szinten végbemenő folyamatokban a vállalkozásoknak képesnek kell lenniük azonnali és önálló döntéseket hozni. A hagyományos vezetési módszerek - amely során a felső vezetés meghatároz egy stratégiát, majd számonkéri az eredményt - a legtöbbször nem elég hatékonyak és kevés lehetőséget adnak a szükségessé váló rugalmas változtatásokra. Az egyre nagyobb horderejű munkaerőpiacot befolyásoló kihívások (megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő megszerzése, megtartása, munkaerő-elvándorlás csökkentése, munkavállalók belső motivációjának, elköteleződésének növelése, munka-magánélet egyensúlyának megteremtése, belső szervezeti problémák elkerülése, stb.) óhatatlanul új és korszerű vezetési elveket és szemléletet kívánnak, egyre nagyobb szerepet szánva a HR-nek, mint stratégiai partnernek. Az emberi tényező oly módon felértékelődött a szervezetek életében, hogy jelentős szerepet játszik a vállalatok versenyképességének megszerzésében és fenntartásában, valamint megújuló képességében. Az EMBER, aki a tudás, képesség, tapasztalat és szakértelem hordozója és aki ebben a felgyorsult, digitalizált világban – a munkaerőpiacon zajló események tükrében - „különleges erejét” tudatosabban felhasználva hozza meg döntéseit. Mindez abban nyilvánul meg, hogy egyre nagyobb igény jelentkezik az egyén részéről, hogy támogatást, lehetőséget kapjon a fejlődésre, ötletei, gondolatai megvalósítására, teret kapjon a kreativitása, csökkenjen a hierarchikus kiszolgáltatottság érzése, a közösséghez tartozás érzése ezzel szemben növekedjen és úgy tekinthessen a vállalkozás eredményességére, sikerére, hogy abban ő is nagy részt vállal. Különösen az új generáció (Y, Z) számára fontos a megnyerő munkáltatói márka, a munkáltató által kínált munkavállalói élmények széles tárháza, a szervezet etikus, környezettudatos működése, társadalmi szerepvállalása. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a COACHING SZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉS képes-e megoldást nyújtani az előbb felsorolt elvárásokra, illetve milyen új lehetőségek kínálkoznak ezen szemléletmód, hozzáállás elsajátításával a vállalkozások számára. Egy adott vállalkozás HR gyakorlatán keresztül vetettem össze, hogy napjaink globalizált, kihívásokkal teli üzleti világában a lehetséges stratégiai lépések és a mindennapi gyakorlatban megvalósuló cselekvési tervek között milyen szintű az összhang. Szakdolgozatomban ismertetett programok mind-mind olyan gyakorlatok, amelyben a coaching szemlélet teljes mértékben jelen van, hiszen a vállalkozás törekvései fókuszában a munkavállaló, mint EMBER áll. Ebben a közegben a munkatársak megbecsültté, lojálissá, a társadalom számára építő, hasznos tagjává válhatnak, illetve a leendő munkatársaknak vonzóvá teszi a céget. Megerősítve az adott cég HR területén tapasztaltakat, 9 különböző területen tevékenykedő, több éves szakmai múlttal rendelkező HR vezetővel folytatott mélyinterjúimat hasonló következtetésekkel zártam, érintve a coaching szemléletű vezetés előnyeit és buktatóit is. Összességében úgy gondolom, hogy a jövő vezetőinek, HR szakembereinek közös feladata, hogy minél nagyobb hangsúlyt fektessenek azon módszerek, eszközök, gyakorlatok megtalálására, amelyeknek fókuszában az alkalmazottak magas szintű elköteleződése áll.