Megtakarítási kultúra

A szakdolgozatom összefoglalásaként szeretném összegezni a téma lényegi elemeit. A hipotézisem az volt, hogy az átlag magyar lakosság nem rendelkezik akkora havi jövedelemmel, hogy egy elvárt színvonalnak megfelelő megtakarítást halmozzon fel, és nagy összegű biztonsági tartalékot képezzen családja...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Bókó Barbara
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
LEADER 06115nta a2200217 i 4500
001 dolg9838
005 20210614185426.0
008 170111suuuu hu om 0|| hun d
040 |a PEREPO DOLGOZAT  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Bókó Barbara 
245 1 0 |a Megtakarítási kultúra  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Barbara Bókó 
520 3 |a A szakdolgozatom összefoglalásaként szeretném összegezni a téma lényegi elemeit. A hipotézisem az volt, hogy az átlag magyar lakosság nem rendelkezik akkora havi jövedelemmel, hogy egy elvárt színvonalnak megfelelő megtakarítást halmozzon fel, és nagy összegű biztonsági tartalékot képezzen családja számára. Továbbá, a lakosságnak azon rétege, aki képes havi rendszerességgel megtakarítani, nem jutott el arra a szintre, hogy hosszú távon előre gondolkozzon és megtervezze közép és hosszú távú jövőjét, nem rendelkezik megfelelő pénzügyi kultúrával, ezáltal nem képes kiválasztani a számára legmegfelelőbb megtakarítási terméket. S végül, a magas jövedelemmel és nagy összegű tőkével rendelkezők csoportja esetében, már nem megtakarítási, hanem befektetési kultúráról beszélünk. A magasabb kockázatú és egyben magasabb hozammal járó befektetéseket részesítik előnyben, időnként spekulálnak. Ezekre az állításokra kerestem a választ. A pénzügyi kultúra fogalmi tisztázása, és napjaink megtakarítási kultúrájának áttekintése során rengeteg ismeretre sikerült szert tennem a témát illetően. Úgy vélem, az általam tett feltevéseket bizonyítottam, a szakirodalmi áttekintés és a saját primer kutatásom segítségével. A megtakarítási és befektetési piac az elmúlt időszakban szerkezeti átalakuláson ment át. Gyökeresen megváltoztak a piaci viszonyok, az alacsony kamatkörnyezet kedvezőtlen hatással bír a betétekre, ezzel szemben felértékelődni látszanak az egyéb ellenőrzött befektetési formák. A megtakarító célja alapvetően, hogy vagyonának az értékét megőrizze, esetleg hozamot érjen el vele. Korábban, ha megtakarítási termékekről beszéltünk, alapvetően a betétek, állampapírok és befektetési jegyek jutnak eszünkbe. Azonban, a betétek oly alacsony kamatokkal vannak ellátva, amelyek mostanra az infláció alatt mozognak. Ezáltal, sokszor arra sem megoldás, hogy pénzünk értékromlását ellensúlyozzák. A megtakarítási szokások folyamatosan átterelődnek a magasabb kockázatú és hozamú megtakarítási termékek felé. A befektetési alapok remek megoldást nyújthatnak azok számára, akik kicsit magasabb hozamot szeretnének elérni és képesek vállalni az ezzel járó kockázatot. Mindemellett, a lakosság megtakarítását túlnyomórészt még mindig készpénzben tartja. A dolgozatomban végigvezettem a témát, a pénzügyi kultúra meghatározásától kezdve az egyes megtakarítási termékek bemutatásáig. A pénzügyi kultúra alapvetően a pénzügyi tudáson és ismereteken alapszik, illetve az egyes pénzügyi termékek folyamatának megértésén. A gazdaságra és a társadalomra nézve fontos fejlettséget megítélő mérce, ugyanis, minél fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkezik egy adott ország lakossága, annál fejlettebb a gazdasága és annál inkább hajlandó a megtakarításának növelésére. Az elmúlt öt évben csökkent azoknak a háztartásoknak a száma, akik készítenek háztartási költségvetést. A jelenlegi pénzügyi kultúra szintje tehát fejlesztésre szorul. Összehasonlítást tettem a nemzetközi és a hazai megtakarítási piac tekintetében. Az Európai Union belül a háztartások által felhalmozott pénzügyi eszközöknek a GDP-hez viszonyított aránya jelentős szóródást mutat az egyes országok között. Ennek megfelelően helyezik el megtakarításaikat esetenként eltérő módon és termékben. A megtakarítási szokásokra ható tényezők nagyban befolyásolják a fogyasztók döntéseit, ezek az alábbiak: az infláció, a munkanélküliségi ráta, az alapkamat mértéke, a GDP alakulása, a korösszetétel, a reáljövedelem mértéke és nem utolsó sorban a háztartások kockázatvállalási képessége, a bizonytalanság és a családból hozott, majd az iskolában tovább csiszolt és mélyített szokások, értékek összessége. Az öngondoskodás kulcsfontosságú fogalom a témát illetően. A megtakarítások típusait felsoroltam, legfontosabb jellemzőiket bemutattam. A kutatásomat kvantitatív módszer alkalmazásával készítettem el. Azon belül primer kutatási technikát választottam. Kérdőíves vizsgálat segítségével tudtam a legoptimálisabban felmérni az adott sokaságra vonatkozó vizsgálat eredményét. Az eredmény alapján elmondható, hogy a jövedelmek nem egyenesen arányosak az iskolai végzettséggel. Sajnos nem minden háztartás képes a havi rendszeres megtakarításra, aki viszont igen, ő is inkább a kisebb kockázattal járó megtakarítási formát választja. Abban az esetben, ha a háztartások magasabb jövedelemre tennének szert, lényegesen kevesebben tartanák pénzüket likvid megoldásban, nőne a hosszabb lejáratú és a magasabb kockázatú megtakarítások mértéke. A megkérdezettek válaszai alapján, tiszta képet kaptam a jelenleg érvényben lévő megtakarítási szokásokról. Ha nagyobb odafigyeléssel vagyunk pénzügyeink iránt, úgy mindig egy lépéssel közelebb kerülhetünk céljaink eléréséhez. Mindenki számára javasolom a megfontolt pénzügyi döntéseket, hiszen családunk és a személyes biztonságunk mindennél fontosabb. 
695 |a pénzügyi kultúra - pénzügyi tájékozottság 
695 |a megtakarítás 
695 |a lakossági megtakarítás 
695 |a Háztartás 
695 |a megtakarítási lehetőségek 
695 |a véleménykutatás - kérdőíves vizsgálat 
700 2 |a Balázsné Lendvai Marietta  |e ths 
856 4 0 |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/9838/1/b%C3%B3k%C3%B3_barbara_2017jan.pdf  |z Dokumentum-elérés